Úgy két-három hete figyeltem fel egy hirdetésre: "Eladó primo számítógép tápegységgel, 20 éve nem volt bekapcsolva. Ára 19.000 Ft. "

Pfffffffffff.........

Kőbányán vettem egy primo "A" gépet (zöld érintőbillentyűs), azt a lomis odaadta 200 Ft-ért, gondolom azt hitte valami klaviatúra. Ez a gép viszont a nyomógombos változat, amiből kevesebb készült, és van hozzá táp is, gondoltam elmegyek és megnézem személyesen.

Az eladó egy virágbolt címét adta meg, hogy ott ki lehet próbálni. TV nincs, viszont ha áram alá helyezve csipog, akkor jó esély van rá hogy működik.
Zárás előtt értem oda úgy 15-20 perccel. Az eladó már nem volt ott, az egyik ott dolgozó hölgyhöz mentem érdeklődni. Tudott róla, de nem örült annak hogy jövök, de akkor még nem is sejtettem, hogy miért.
Felment a gépért, majd kb. egy perc elteltével hallok egy puffanást!!!
Na baz+...
De hátha nem a gépet ejtette ki a kezéből...
Lehozta a cuccokat egy nagy szatyorban. Kivettem a gépet, letettem a munkaasztalra ahol a virágokat kötözik.
Bedugtam a konnektorba a tápot, a másik végét pedig a gépbe. Közben a hölgy, aki mellettem állt, végig csóválta a fejét, majd azt mondta: "Ez az egész nagyon kellemetlen nekem, miért kell ezt itt intézni? Egyébként aki Ön mögött áll, ő az üzletvezetőnk.".
Nagyszerű. Észre sem vettem, hogy mindenki azt nézi mit csinálok a virágboltban, ráadásul a szatyrom is tele volt joystickkal amit egy órával azelőtt vettem :D
Bemutatkoztam az üzletvezetőnek, aki rögtön szóvá is tette, hogy ez egy virágbolt, itt nincs biznisz, és kivel beszéltem ezt meg. Közben a hölgy folyamatosan azt hajtogatta "Higgye el, ez nagyon kellemetlen nekünk".

Ha nem primóért jöttem volna, otthagytam volna a francba mert nekem is kínos volt, főleg hogy nőtt a közönségem. De egy primót nem hagyok ott, ezért mondtam az úr nevét, akivel megbeszéltem a dolgot és elkezdtem próbálgatni a gépet. Gombnyomásra csipogott, a táp is világított, szuper! A többi nem számít, egy perc és ott se vagyok.
Kimentem a bolt elé hogy felhívjam az eladót, hogy kicsit lealkudhassam az árat. A táp egy-egy csíkban körül volt tekerve szikszalaggal, és volt egy kis sérülés a gépen: a bal felső billentyű mellett hiányzott egy kis darab a fekete takarólapból, nem vészes de mégiscsak sérülés.
Hamar meg is egyeztünk.
Szuper, már itt se vagyok, gondoltam.

Visszamentem a boltba, mondtam a hölgynek hogy 16.000 Ft-ban megegyeztünk, és akkor oda is adnám neki a pénzt, de rájöttem hogy csak két tízesem van, váltani kéne. Megkérdeztem a hölgyet hogy beválthatom-e a tízest, de már vörös volt a feje! "Ne is haragudjon, de nem tudom beváltani, zárunk!".
Jobb ötletem nem volt, megkérdeztem az üzletvezetőt, nem tudná-e beváltani. Készséges volt, a saját pénzéből váltott. Ez már nekem is egy picit kellemetlen volt, de gondoltam fél perc és ott se vagyok, többet úgyse futunk össze.
Gyorsan pakolom össze a cuccokat, erre hallom hogy az üzletvezető azt mormogja:
"... és megmondom neki hogy többet ne jöjjön...".

Ajjaj!!
Rákérdeztem, hogy ebből ugye nem lesz baj, hogy itt kellett kipróbálnom a gépet??
"Dehogy nem lesz baj, mert holnap lapátra teszem. Amúgy meg vagyok elégedve a munkájával, de itt nem lesz bizniszelés".

Baszki!!!! Oké, nem az én ötletem volt hogy virágboltban próbálhassam ki, de választhattam hogy vagy elmegyek hozzá a nemtomhanyadik kerületbe, vagy a Blahára a boltba, és ez útba is esett nekem. Azt, hogy nem lesz ott, nem tudtam, azt hogy beesik az üzletvezető, végképp nem.
Ha máskor megyek, akkor nem jön az üzletvezető és nem mondanak fel neki...


A gép amúgy remekül működik: az összes billentyű leütést érzékeli, van kép, hang. Vettem az V. kerben egy Videoton TV-t dobozában, azzal próbáltam ki:


Levettem a burkolatot. Kíváncsi voltam, találok-e az alkatrészeken megint neveket, de nem találtam.

A táppal kipróbáltam a 200 Ft-os primót is, és az is rendben működik!  "E örö, e bódottá!".