Sose gondoltam volna, már amióta gyűjtöm ezeket a régi gépeket, hogy egyszer több primom lesz mint Commodore 64-es gépem.
Az első szinte ingyen volt, a második elég borsos áron lett az enyém. Pár napja pedig előttem hevert egy tető nélküli dobozban a harmadik, a VI. kerületben az Andrássy út 2. szám előtt, egy rakás mérőműszer társaságában.
Nem hittem a szememnek: sehol egy foglaló vagy kupacstrázsa! Egyszerűen berakhattam a táskámba a gépet úgy, hogy senki nem ugrott hozzám azzal, hogy "Héééélóóóó!!!!! Ez a miénk, itt vagyunk már egy hete" meg hasonlók! Semmi alkudozás, licitálás.Ki van rakva, el lehet vinni!
Azt tehettem el, amit csak akartam.
Mesélték, pár éve még ilyen volt a lomi, a beülős "rendszer" előtt.

Itt van néhány kép a primoról. Rá van írva: "dimit szerkesztő".
Utánaolvastam: ez egy olyan fénytájékoztató tábla vezérlője, ami a pontos időt, vagy 12 karakternyi szöveget tud egyidejűleg megjeleníteni ( http://primo.homeserver.hu/doc/dimit/dimit.pdf ).

A tápot rádugva bekapcsolás után kigyullad az "Üzemkész" ledje.

A gép csatlakozói:



Belül:




Felfedeztem néhány cetlit. Nem tudom mit jelölhettek meg velük.

Most nem voltam akkora marha mint az első primonál, amikor gyorsan elhúztam a zsákmánnyal, otthagyva a tápot, amiről akkor még nem tudtam hogy az volt.
Alaposan átforgattam a dobozokat, de semmi hozzá valót, tápot, kábelt, kazettát, könyvet, ilyesmit nem találtam hozzá.
Aztán egyszer csak előkerült két hajléktalan kinézetű ember, és elkezdték átválogatni a cuccokat. Repült minden, gyűlt a vasnak való kupac, recsegtek a műanyagok, törtek az üvegek, a régi jól ismert hangok. Minden visszatért a régi kerékvágásba...